Könnyűszerkezetes vagy téglából készült házat építsünk? Nehéz a választás, főleg azért, mert mindkettőnek van pozitív és negatív tulajdonsága, ráadásul a gyártók meglehetősen nagy választékukkal sem teszik könnyűvé a döntést. Mindegyikkel szemben azonban alapvető követelmény, hogy ellenállóak legyenek hazánk időjárásával szemben. 

A könnyűszerkezetes házat könnyen, gyorsan fel lehet építeni, míg a téglaház megépítése picit több időt vesz igénybe. A téglából épített falak masszívabbak, több terhet bírnak el.

Hőszigetelő képesség szempontjából a verseny eredménye döntetlen. A téglából épült házak a tégla szerkezetének köszönhetően jó hőszigetelő képességgel rendelkezik. Persze ehhez a téglából készült falnak megfelelő vastagságúnak kell lennie. Véleményem szerint azért nem árt a plusz hőszigetelés sem.

Ezzel szemben a könnyűszerkezetes házaknál a szerkezetek közé helyezik be a hőszigetelést. A technológiai folyamatoknak köszönhetően nincs megszabva, hogy maximum milyen vastag hőszigetelő helyezhető be a szerkezetek közé. Minél jobb a hőszigetelés, annál kevesebbet kell télen fűteni, nyáron pedig hűteni.

A tégla gyakorlatilag a legtermészetesebb építőelem. Téglákat a középkor óta használunk házak megépítéséhez. Előállítása egyszerű, mondhatni gazdaságos. A tégla előállításához szükséges alapanyag sok helyen kitermelhető. Maga az előállítási eljárás sem változott az évszázadok során.

A könnyűszerkezetes házakat általában fából készült alapanyagokból építik. Előnye, hogy könnyen, gyorsan építhetünk vele házakat. A jó minőségű, megfelelő minősítéssel rendelkező könnyűszerkezetes épületek megépítése nem olcsóbb, mint a hagyományos házak felépítése. A könnyűszerkezetes házak a technológiai folyamatoknak köszönhetően akár télen is felépíthetőek, míg a téglából készült házakat csak melegebb évszakokban tudunk felépíteni, a stabilitást létrehozó kémiai folyamatok miatt. (vakolás, betonozás, stb.)

A téglafal szerkezeti adottságai miatt rendkívül jól ellenáll a külső és a belső fizikai erőhatásoknak. Stabilitási és szigetelési tulajdonságait nem befolyásolja egy esetleges csőtörés vagy beázás, míg a könnyűszerkezetes házaknál ebből adódhatnak gondok.

A tégla kapilláris szerkezete biztosítja, ha a házban túl nagy a páratartalom, a falazat felvegye azt, adott esetben vissza is tudja adni. Ezzel a téglafal automatikusan szabályozza a páratartalmat, ha a lakás levegője túl száraz vagy túl nedves. Ezzel szemben a könnyűszerkezetes háznál légkondicionáló berendezéssel tudjuk a felesleges párát elvezetni.

Ökológiai szempontból a könnyűszerkezetes ház a nyerő. Esetleges bontás után a faanyag újrahasznosítható. Ennek feltétele, hogy a faanyag ne tartalmazzon a környezetre káros vegyszereket. A mai modern téglák bontás után már nem használhatóak fel “bontott téglaként”, mivel bontáskor  törnek.

A fa előállításához nem szükséges fosszilis energiát felhasználni (a téglákat kiégetik)termesztése pedig kifejezetten jót tesz a környezetnek, mivel a fa oxigént termel.

Bármelyik építési módot választjuk fontos arra figyelni, hogy az építéskor felhasznált faanyag megfelelően száraz legyen (max 25% nedvesség tartalom), ugyanis a nedves fa idővel deformálódik, száraz évszakokban kiszárad, ezzel instabillá téve a szerkezetet.